incendium, ii, kn. [incendo]

1) égés, tűzvész, gyúlás facere, excitare, conflare i., csinálni, okozni, exstinguere i., el-, kioltani; caedes et ii. Innen A) (ősk. és újk.) forró hőség. B) (újk.) világló fény, i. siderum. C) (költ.) fáklya, tüzes üszök, poscere ii.

2) átv. ért. A) nagy veszedelem, romlás: conflagrare incendio invidiae, alieni judicii, elpusztulni; i. meum. B) indulat és szenvedély tüze: ii. cupiditatum; praebere alicui incendia (költ.) valakit szerelemre gyulasztani. C) emelkedés, hágás, annonae, a gabnaáré.