impulsus, us, hn. [impello]

(majd csak e. hat. esetben)

1) lökés, küln. indító lökés, a mely valamit mozgásba hoz: moveri non alieno i. sed sua sponte; scutorum impulsu, a paizzsal lökve.

2) átv. ért. ösztönzés, nógatás, meo, patris, libidinum, tőlem, az atyámtól, a szenvedélyektől ösztönöztetve.

3) hirtelen támadt belső ösztön, ötlet.