impotentia, ae, nn. [impotens]
*1) (színk.) erőtlenség, tehetetlenség, mód és befolyás hiánya. Ter. adelph. 4, 3, 16 (607).
2) féktelenség, zabolátlanság, szenvedélyesség, küln. kényuraság: scelera et animi i.; i. muliebris, militum.