impotens, tis, mn. kf. és ff.

1) erőtlen, hatalom és befolyás nélkül való: homo infans aut i.; ad opem impo tentium, a gyengéknek.

2) -val, -vel nem biró, -nak, -nek nem ura; gens i. rerum suarum; i. sui ob sitim; i. laetitiae.

3) indulatjában magával nem biró, A) személyről szenvedélyes, erőszakos, féktelen, zabolátlan, önkényes, homo i., iracundus et i.; (költ.) i. sperare, a reményben. B) elvont tárgyról féktelen, túlságos, túlcsapongó, animus, laetitia, postulatum, injuria, roppant.