[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

impositicius, mn. [impono]

||1) oda toldott, oda foglalt, canthari.

2) (ősk. és újk.) valami mellé v. valamire tett, hozzáadott; nomina, a tárgyaknak «adott» nevek; casus, a melyek a szóhoz toldott ragokkal vannak alakítva; causa, rá rótt, rá tett szolgálmányból származó.