impeto, ― titus, 3. [inpeto]
1) (ősk.) valakinek neki megy, valakire rá rohan.
||2) átv. ért. a) valakihez folyamodik (tárgyesetes határozatlan mód következvén utána). b) vádol valakit, edacitatis, falánksággal; fn. impetiti, vádlottak.