[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

impeto, ― titus, 3. [inpeto]

1) (ősk.) valakinek neki megy, valakire rá rohan.

||2) átv. ért. a) valakihez folyamodik (tárgyesetes határozatlan mód következvén utána). b) vádol valakit, edacitatis, falánksággal; fn. impetiti, vádlottak.