impendium, ii, kn. [impendo]

1) elköltött pénz, költség, valamire fordított költség: sine i.; facere ii. Gyakran e. hat. esetben, impendio publico, köz- v. államköltségen; küln. veszteség, feláldozás, i. probitatis, a becsület feláldozása, éppen így: victoria tanto i. stetit.

2) tőke kamatja, fenus et i.

3) (tsz.) e. hat. esete impendio mint ih. kf. mellett sokkal, i. magis, i. venustius et gratius; af. mellett ||bőven, rendkivül, erősen, nagyon.