impedio, 4. [inpes]

sajátl. a lábat bebonyolítja,

1) (többnyire költ. és újk.) behonyolit, behálóz, innen átalán körülteker, -vesz, -fon: i. se in plagas; vincula ii. pedes: i. aliquem amplexu, cornua sertis; hederae ii. remos. Innen átv. ért. nehézségekről, bajos és kellemetlen körülményekről s több efféléről: i. aliquem nuptiis, házasságba belevisz; curae ii. me; önállóan i. se, kellemetlen helyzetbe hozza magát; i. causam alicuius, összebonyolít; exercitum eadem fortuna, quae impedierat (megszorította volt), expedivit. Innen járhatatlanná tesz, -beépít: i. saltum munitionibus, ea quae plana sunt novo munimenti genere.

2) ákadályoztat, gátol, visszatart, eltartóztat, megakaszt: i. manum alicuius, iter, rem, magnas utilitates; impediri studio discendi, religione (tudvágytól, vallásos kételyektől); i. aliquem a suo munere, a vero bonoque, i. aliquem negotiis, -tól eltartóztat; i. aliquem in suo jure; impedivit ne facerem, nulla re impedior quin id faciam, nihil impedit quominus id facere possim; pudor i. me haec exquirere, tartóztat el annak megvizsgálásától; önállóan nihil impedio, nem akadályoztatom, nem bánom; omnium animis impeditis, mindnyájok, figyelme máshová levén lekötve.