immotus, mn. (többnyire költ. és újk. )

1) mozdulatlan, mozdíthatatlan, arbor, sceptrum i. tenere; dies i., szélcsendes, arena szántatlan, aqua megfagyott.

2) szilárd, változatlan, rendíthetetlen, mens, fata; immotum animo mihi sedet, szilárd és változhatatlan akaratom; nympha i. procis, kérőknek nem engedő, maga rátartó.