immineo, ― ― 2. k.

1) valami mellett v. felett kiáll, -nyúlik, -ra, -re hajlik, dől: tumulus i. urbi, coelum i. orbi, arbor i. antro; carcer i. foro, arx (vagy lacus) i. mari, mellette van, mons i. super locum (ritkán), (újk.) luna imminente holdvilágon; gestus imminens, valaki felé hajló; gyakran (költ.) üldözőről, a ki mintegy utána hajlik annak, a kit utolérni vagy megfogni akar, keményen üldöz, sarkán van, alicui.

2) átv. ért. A) közel van, előtte áll: non videre quae quotidie ii. B) fenyeget, feje felett lebeg: Parthi ii. Ciliciae; agmen universum i.; gyakran elvont tárgyakról, periculum, bellum nobis i., fenyeget, előttünk áll. C) erősen kiván, valami után iparkodik, törekszik, leskelődik, hogy magához ragadhassa: is i. fortunas nostras, in occasionem exercitus opprimendi; (költ.) i. huc, erre törekszik; i. illi potestati, defectioni Campanorum, spei majoris honoris.