immemor, mn.

1) valamire nem gondoló, megfelejtkező, meg nem gondoló, valamire nem emlékező: i. rerum a se gestarum; i. cibi, beneficii; in testando nepotis im memor, végrendeletében unokájáról megfelejtkező; i. libertatis, a szabadsággal nem gondoló; i. armorum, a harczról meg nem emlékező; i. difficultatum, a nélkül, hogy az előtte álló nehézségeket meggondolná; i. rerum Romanarum, a római történelemben járatlan; nox immemor quietis, a melyen senki se gondol a nyugalomra; néha ingenium, mens i.; pectus i. (költ.), érzéketlen, tompa; (újk.) i., eum sic nominari, nem gondolván arra, hogy őt úgy híjják.

2) (költ.) felejtető, amnis, a Lethe folyója.