imbuo, ui, utum, 3.

1) megnedvesít, -áztat, vestem sanguine; gladius imbutus sanguine. Innen manus imbutae caede (= sanguine); testa imbuta odore illo, mely azon szagot magába vette.

2) átv. ért. szellemileg valamiképpen átjár. A) megtölt, ellep, roszaló értelemben bemocskol, megfertőztet s több efféle: opinio deorum mentem ejus i.; religione imbutus, tele vallásos kételyekkel, imbutus admiratione, superstitione; bellum odio imbutum nagy gyülölségből folyó; i. gladium scelere, imbutus macula sceleris; i. aures alicuius promissis; imbutus hac crudelitate, scelere, miután e kegyetlenséget, gaztettet elkövette. B) valamihez szoktat, -ban, -ben oktat, -val, -vel mivel s több efféle: i. se studiis talibus, aliquem castrensibus stipendiis; imbutus aliquo usu, a kinek valami tapasztalása van, certaminibus plebejis, -hoz, -hez szokott, dialecticis, literis (a ki a dialectica ban, tudományban jártas); i. animos ea pietate ut etc.; (újk.) imbutus ad legem, ad officia; imbuuntur contemnere deos, megtanulják. C) (költ.) ismerkedik valamivel, megkisért, mintegy fölszentel: i. terras vomere, először szánt, éppen így i. bellum sanguine; innen még i. opus, exemplum, először kisért meg, ád.