imbecillus, (ritkán és újk. llis, e ), mn. kf. és ff. (illissimus és illimus),

gyenge, részint testileg erőtlen, gyenge, beteges, részint szellemileg erőtelen, erélytelen, részint becsre és befolyásra nézve hatás nélkül való, jelentéktelen: senex i., imbecillus et valetudine et natura, gyenge ugy egészségénél mint természeténél fogva; tárgyakról is, i. regnum, vox, suspicio; i. animus, accusator; ii. et ignari, küln. a) ételről: gyenge, hig, nem tápláló; b) gyógyszerről: hatástalan.