ambitio, onis, nn. [ambio]

sajátl. ide s tova járás, innen

1) fáradozás, utánjárás, mellyel a hivataljelöltek Rómában magoknak szavazatokat szerezni igyekeztek (l. ambio), hivatal-keresés (szabad és törvényes úton, vesd ö. ambitus): quid loquar de nostris aa., de cupiditate honorum.

2) igyekezés mások kegyét megnyerni, másoknak tetszeni, előzékenység, hizelgés és szivesség által, tetszvágy, kegyvadászat, a tömeg kegye után való járás s több efféle: ambitione relegata hizelgés nélkül; biróról mondva részrehajlatlanság, egyeneslelküség.

3) dicsvágy, nagyravágyás, hiuság: a. mala; magna ambitione Platonem Syracusas deduxit, feltünésre számított fénnyel.

4) (újk.) esengő, alázatos kérés: aegre obtinere aliquid magna ambitione.