ambio, 4. [ambeo]

1) (költ. és újk.) átalán megkerül (valamit), körüljár; lunae cursus ambit terram; innen (költ. és újk.) körülvesz; mare ambit terram; művészről, a. oras auro, béfoglalja.

2) (bizonyos czélból valaki) után jár, kerülget, küln. kérőleg stb. (vesd ö. ambulo, circumeo); és innen A) mint msz. azokról, kik Rómában hivatalt kerestek, s a várost béjárva, a polgároktól a választásra szavazatot kértek s mindennemű előzékenység által mások kegyét és szavát megnyerni törekedtek: a. populum, Tribus, singulos ex senatu. B) (költ. és újk.) átalán, kér, eseng, kéreget, aliquem, deos; ambiuntur plurium nuptiis, többen jártak utánok, hogy leányaikat hozzájok férjhez adhassák; néha tárgyas mondat is következik utána, ut, ne, stb. k. sz.-val, néha h. m. C) (Pl.) a. magistratum, hivatalt keres.