humidus, mn. kf. és ff. [humeo]

1) nedves, vizes (miben nedvesség és vízrész van, tehát nedves, vesd ö. udus; mindig valami test belső minőségét jelöli, vesd ö. madidus): terrena ret humida suo pondere in terram et in mare feruntur; ligna hh. nyers, solum h.; (költ.) h. nox, maria hh. Küln. az emberi testről, nedvteljes (ellent. siccus); alii (homines) humidi, alii sicei. Innen fn. humidum, i, kn. átalán minden a mi nedves, vizenyős: a) nedves, vizenyős talaj, castra in humido locare. b) t. humida, orum, a) nedves, vizenyős részek. b) nedves, vizenyős helyek, herba nascens in humidis. g) hig, vizenyős taplálék. d) az emberi testben levő nedvek. e) (költ.) viz, tenger.

2) orvosi msz. malleus morbus h., a vizenyős szopornyicza.

3) átv. ért. verba hh. gyenge, erőtlen.