honorarius, mn. [honor]

1) tiszteletbeli, tiszteletből való, tisztelet-: vinum, frumentum h., tisztelet-ajándék; arbiter h. tiszteletből választott; tumulus h. Cenotaphium, tiszteletemlék; docere debitum est, delectare honorarium, tisztességes. Innen fn. honorarium, ii, kn. (újk.) tiszteletdíj, kedveskedés. ||

2) hivatalos méltóságon és hatalmon alapuló, jus, a főtisztviselők, küln. a proeto rok edictumaiból folyó jogelvek.