amarus, mn. kf. és ff.

1) keserű, rosz ízű, undorító; (ellentét: dulcis, vesd ö. acerbus), latex, sapor, néha sajátlanul, kellemetlen szagú, büdös.

2) átv. ért. (többnyire költ.) A) kellemetlen, undorító: mint fn. amara, orum, kn. t. kedvetlenség. B) kedélyről, ingerlékeny, indulatos, zsémbes, mulier. C) beszédről, csípős, gúnyos, boszantó, sértő.