†Hercules, is, hn. [= ‘Hraklhs ]

a leghiresebb görög hős, Jupiter és Alcmene, Amphitryon neje fia. A hitrege szerint nagybátyja Eurystheus hatalma alá játszodva a sorstól, ennek parancsára végezte el a hires tizenkét munkát, de ezenkivül még több nevezetes tettei is voltak. Majd neje Dejanira egy köntössel ajándékozta őt meg, mely oly roppant fájdalmat okozott neki, hogy maga magát elégette, mely után az istenek közé felvétetvén, Hébét kapta magának nőül. A rómaiak, mikor erősen állítottak valamit v. éppen hittel erősítették, ezt mondták: Hercules v. Hercule, a társalgásban gyakran összevonva Hercle v. mehercules, -le = bizonyomra, isten úgy segéljen! Néha hercle más szócskával is fordul elő, küln. állitóval: sane quidem h.; minime h. vero. Innen Herculeus v. (újk.) -laneus v. -lanus, mn.; Trachin H., H.-tól alapított, hostis H. Telephus H. fia, gens H. a Herculestől származó F'abius nemzetség; arbor H., a Herculesnek szentelt nyárfa. Küln. tekintettel a Hercules nagy tetteire és a neki tulajdonított roppant testi erőre Herculeshez illő, vagy Herculesnek való, tehát: nagy, erős, bajos, nehéz, formicae, a legnagyobb féle; machaera, hatalmas; nodus, bajosan megoldható; labor, óriási. Továbbá || Herculinus, mn. Hercules-féle és végre: Herculius, mn. Maximianus császár mellékneve és ettől: Herculiani, orum, hn. a Maximianus testőrcsapatja katonái.