1. hasta, ae, nn.

1) eredetileg, hosszu és sudar rúd, szálfa, fiatal faderék és küln. ilyenből készült lándzsa- vagy gerelynyél; így h. pura, nem vasas (vitéz katonáknak tiszteletbeli ajándékul); h. graminea, bambusznád gerely.

2) rendesen lándzsa, hosszú gerely (vesd ö. pilum, jaculum); átv. ért. h. amentata erős bizonyítás, abjicere h. elveszteni a bátorságot. Küln. a) a közéletben jelzőleg több alkalommal használtak ily rudat v. szálfát, u. m. a devotioknál, mikor a Fetialis hadat izent, és a centumvirek törvényt láttak, küln. pedig mikor árvereztek (eredetileg mikor a zsákmányokat árverezték, jelnek egy lándzsát ütöttek fel azon a helyen, hol az árverezés folyt), s akkor is, mikor valamit haszonbérbe adtak ki: hastam ponere, vibrare, árverezést tartani; eos non infinita illa h. satiavit (a Sullai árverezések); emptio ab h., vendere ali quid sub h., hastae subjicere, árverésre bocsátani; b) a lakadalom előtt a menyasszonynak haját gerelykével szedték rendbe és ékesítették fel; c) (költ.) kiralyi v. kormánypálcza: d) a férfi nemzőrésze.