haesito, 1. [haereo] k.

1) erősen függ, akad, ül: h. in vadis; közm. h. in eodem luto, ugyan azon bajban van, ugyanazon hajóban evez.

2) átv. ért. A) h. lingua, akadoz, dadog. B) habozó, határozatlan (vagyok stb.), zavarban van, ingadozó: h. in novis rebus; non haesitans respondit, minden habozás nélkül, a nélkül hogy zavarba jött volna; h. in majorum institutis, járatlan, ismeretlen; h. quid respondeam, nem tudom jól v. igazán, h. de re aliqua.