Alpheus, ei, hn. [= ’Alfeios]
Peloponnesus főfolyója, mely a régiek szerint több izben eltünt a föld alatt. Alpheus folyamisten belészeretvén Arethusa nymphába, midőn ez forrássá változnék át, mindenütt követte a tenger alatt egész Ortygia szigetéig Syracuséban, hol vele egyesült. Innen
1) Alpheias, adis, nn. [= ’Alfeias] mellékneve Arethusának.
2) Alpheus, mn.