furtum, i, kn. [fur]
1) lopás, tolvajság: f. apertum, furtum facere rei alicuius, valamit ellopni.
2) az ellopott tárgy, lopott jószág: ff. illa Syracusis erant exportata.
3) átv. ért. oly tárgyról, melyet titokban tartanak és fortélylyal visznek, ravaszság, hamis fogás, v. roszaló értelemben, csalás, álnokság: abscondere fugam furto; furto jocoso condere, mondják Mercuriusról, ki némely tréfás csenéseivel már a bölcsőben kimutatta, hogy mestere lesz a lopásban. Küln. gyakran A) a háboruban használni szokott csel, fortély: vincere furto, non proelio. B) tilos szerelmeskedés, a szerelmesek titkos találkozása: ff. Jovis.