1. fundo, 1. [fundus]
1) (költ.) feneket, alapot tesz, ád valaminek; alapít: navis optime erat fundata; robora fundatura naves, tölgyfa, melyből a hajók fenekét kellett készíteni.
2) (költ.) megerősít, megköt: ancora f. naves.
3) átv. ért. alapít, disciplinam; nihil veritate fundatum; innen A) (költ.) elrendez, felépít, sedem, arcem. B) megalapít, megerősít, hosszu időre biztosít: haec ff. imperium; f. rempublicam, libertatem, opes suas; pecunia fundata villis, biztosan kiadott. C) valakit véleményben stb. megerősít.