funalis, e, mn. [funis]

kötélhez tartozó: equus f., lógós ló, melyet kötélre fogtak (nem járomba); cereus f., viasz fáklya. Innen fn. funale, is, kn.

1) a parittya kötele.

2) fáklya: ff. vincunt noctem. Innen átv. ért. világosság, világító valami, fény.

3) (költ.) csillár, magas lámpa v. gyertyatartó.