fugitivus, mn. [fugio]

szökevény, megszökött, elfutott, servus, canis; f. a domino, urától, (újk.) f. finium suorum, regnique, birodalmából és országából; átv. ért. (színk.) argentum hoc f., ezen pénz, melyet oly bajos kapni. Innen küln. fn. fugitivus, i, hn. a) szökevény rabszolga; néha mint szitokszó. b) szökött katona.