2. Fronto, onis, hn.

római vezetéknév, küln. ismeretes: M. Cornelius Fronto, Cirtából Afrikában (mintegy 90―168-ban Kr. u.) nevezetes mint rhetor és ügyvéd; M. Aurelius és L. Verus tanítója; műveinek egy részét Maio Angelo fedezte fel és adta ki. Innen Frontonianus, mn. Fronto-féle (lehet, hogy az Erdélyben talált téglákon levő ala Frontiana is e Frantótól vette nevét), és fn. Frontoniani, orum, hn. egy Fronto nevű rhetor tanítványai.