fraus, dis, nn.

1) csalás, rászedés, álnokság s több efféle: f. ac dolus; perspicere f. alicuius; bestiae cibum ad fraudem suam positum plerumque aspernantur, hogy megfogják; fraudem facere legi, senatus consulto, ravaszsággal kikerülni, büntetlen maradni; sine f.; fraude concordiae, tettetett és ál egyetértéssel. Innen átv. ért. csalárd, ravasz ember, csaló: fur, fugitive, fraus populi.

2) szenv. megcsalatás, rászedés, csalódás, tévedés: illicere, deducere aliquem in fraudem, szintígy: incidere, delabi, in fraudem.

3) átalán rosz tett, hiba, vétek, bűn; admittere f. capitalem; ff. inexpiabiles.

4) csalás v. tévedés által okozott kár, hátrány: id mihi fraudem tulit; gyakran: fraudi non erit illi secessio, non venisse, nem lesz neki kárára, nem fogják neki tulajdonítni, nem fog neki ártani (3. szerint így is lefordítható: nem kell neki hibául tulajdonítani), sine mea fraude populique Romani, az bn v. a római nép kára nélkül; ut, qui civis Campanus ente certam diem transisset, sine fraude esset, annak aüntetlen kell maradnia.