forma, ae, nn. [mwrfh ]

1) forma, alak, idom, kép (többnyire csak szépészeti oldaláról viszgálva, szépségére, jelentőségre s több effélére tartozva, vesd ö. figura): f. animan tium omnium, humana; f. agri, urbis; quae species formae sit, a hogy látszik, külsőleg. Innen A) küln. szép alak, szépség: virgines forma excellente; f. muliebris. B) kép, képmás s több efféle, ff. virorum clarissimorum; describere formas in arenis, ábrákat; küln. építészeti msz. alaprajz. C) átv. ért. szellemileg; valamely tárgynak alakja, képe, mennyiben azt a lélek képzelni vagy felfogni tudja, képzet, vázlat: f. et notio viri boni; f. communium temporum; f. reipublicae, forma, alak, szervezet; f. rei, minőség.

2) (költ. és újk.) azon forma, mely szerint valamit csinálnak, minta, forma, bélyeg, denarius publicae formae; innen névk. vert pénz, pénz darab, forma binaria, kettős arany; f. sutoria, kapta; így oly, mintáról is, a melybe valamit öntenek, mint az érczöntők formája, vagy a melybe sajtot gyurnak.

3) mz. A) irály, kifejezés módja, valamely fogalmazvány szokott szerkezete: ejus scripti talis forma fuit; küln: a császárkorban: császári leirat. B) a logicában: faj (species, ellent. genus). C) nyelvt. szóalak a nem, hajlítás és ragozás változatai szerint.

4) csatorna, cső a vizvezetékben és névk. vizvezeték.

5) nem, faj: generis illius duae ff.; ff. scelerum (költ.).