floridus, mn. [flos]

1) (költ.) a mi virágból van, virág-, serta.

2) (költ.) virágzó, virágos, pratum.

3) (újk.) A) szinről, élénk, ragyogó. B) átv. ért. a) fiatal, fris, puella. b) beszédről «virágos» oratio; orator f. virágos nyelven beszélő.