flagrantia, ae, nn. [flagrans]
égetés, izzás, forróság, montis, átv. ért. égő szerelem; (Pl.) f. flagitii, mint gyalázó szó, szégyen embere, «bűnkórság»! Küln. fl. oculorum, fényes ragyogása; luis, hevessége; sitiendi, égető szomjuság.