flagellum, i, kn. [kics. sz. flagrum]

1) korbács, ostor, vessző, caedi flagellis, megostoroztatni; még a hámos v. lovagló lovak korbácsa; átv. ért. rosz lelkiismeret.

2) kacs, fiatal hajtás szőlőtőn, fán s több effélén.

3) (költ.) a hajtódárdán (aclis) levő szíjj.

4) a tengeri habarcza tapogató szerve, karja.

||5) csép.