filum, i, kn

fonal v. szál (len-, gyapju- stb.) szövetben v. fonatban: ff. cerea bél (gyertya-, mécs-), velamina filo pleno durva szövet. Innen A) küln. a papok süvege felső része körül tekert gyapju-szalag: caput velatum filo. B) közm. pendere filo (tenui) czérnaszálon függeni, nagy veszélyben forogni.

2) átv. ért. A) (költ. és újk.) alak, alkat, idomulás, külső körrajz: scitum f. mulieris; f. formaque solis. B) beszédről, tárgyalás v. előadás módja, beszéd alakja és minősége: tenue argumentandi f.; oratores illi erant paulo uberiore filo; aliud quoddam f. orationis tuae.