1. fidus, mn. kf. és ff. [fides, fiducia]
1) hiv (többnyire mint természeti tulajdonság, vesd ö. fidelis), őszinte, biztos, amicus, uxor, interpres, familiaritates ff., custodia f.; fidus alicui, valaki iránt.
2) (költ. és újk.) tárgyról, biztos, barátságos, spes, pons; statio male fida carinis.