Fidius, ii, hn. [fides]

mellékneve a legfőbb istennek, v. Jupiternek mint a hűség istenének Zeus Pistios a görögöknél és a sabinusoknál Sancus; mindig kapcsolatban ezzel: deus (hihetőleg e helyett Dius = Jupiter, divus) f. v. mediusfidius, állítást erősítő beszédforma, mely, mivel az italiai régibb mondák szerint Hercules is ama Sancus istennek felelt meg = mehercules (me erősítő szócska) tehát valójában, istenemre!