fidelis e, mn. [fides]

1) hű, hűséges, becsületes, őszinte (a gondolkozásmódról, mint erkölcsi tulajdonságról, vesd ö. fidus): f. socius, conjux, amicitia, consilium, cura; ff. lacrimae, őszinte, szivből jövő; fidelis alicui v. in aliquem, valaki iránt, szintígy: f. in amicis, barátaival való viszonyban; fideles tui, főnévileg, hiveid.

2) tárgyakról, biztos, bátorságos, szilárd, tartós, derekas s több efféle: f. navis, portus, doctrina.