extremitas, atis, nn. [extremus]
1) végső, utolsó, vég, határ, kerület: e. regionum; e. mundi, circuli, globi; mennyiségtanban fölszín, lap.
2) időben: vége valamely időszaknak
3) Küln. a) extremitates corporis, a végtagok. b) szónoklattanban szélsőség, t. extremitates, szélső ellentétek. c) nyelvtanban, végzet, végső szótag.