extraneus, mn. [extra]
(többnyire újk.) külső, még pedig
1) a dolog lényegéhez nem tartozó, rá nem vonatkozó, rajta kivül eső; küln. verba extranea, sajáttalan kifejezések; causa extranea, más ember dolga; impulsus extraneus, kivülről jövő.
2) a családhoz vagy a házhoz nem tartozó, idegen; fn. extraneus, i, hn. idegen (ellent. domesticorum aliquis).
3) a hazára vonatkozólag idegen külföldi; fn. extranei, orum, hn. külföldiek.