exsulo, 1. [exsul]
k. számüzve van, számkivetésben él: abire (ire) exsulatum, hazáját elhagyni és számkivetésbe menni, átv. ért. pecunia abit e., elmegy, eltünik; e. domo, nem szabad haza mennie; ||cs. számüz. Irják így is: exsulor, álszenv. 1.