exsul v. exul, is, hn. és nn. [exsolum]

számkivetett, kiköltözött, hazáján kivül élő (önkénytesen v. kényszerítve, l. exsilium): vivere exulem; e. patriae, hazájából, domo, szülőföldjéről; (költ.) e. mentis, eszméletétől megfosztott.