exitus, us, hn. [exeo]

1) kimenés, kivonulás, kimenetel: exitum sibi parare; asservare singulorum exitus, szemmel tartani mindenkinek kimenetelét.

2) kijárás, hely (út), melyen valaki keresztülmegy: angustus portarum e., a kapun keresztül. . ., e. paludis, a mocsárból. . .

3) átv. ért. A) berekesztés, vég, orationis, anni, oppugnationis; ad e. perducere aliquid; e. vitae, élet vége; consulatus meus est in exitu, végén van, kitelik mindjárt az ideje, végére jár. Küln. az élet vége, halál: e. humanus; boni bonos ee. habent. B) kimenetel, eredmény, következés, sors: eventus et e. rerum; haec meliores habebunt ee.