exhibeo, 2 [exhabeo]

(sajátl. ki- v. előtart),

1) odatart, odaád, előállít, -ád, átadat, kiadat s több efféle: e. aliquem, megidéztet, megjelenésre szorít, pl. törvényszék elibe; e. tabulas; e. omnia integra, quadringentos senatores ad ferrum; (költ.) e. sonos, ád.

2) átv. ért. A) mutat: quorum virtus e. solidum decus; e. linguam parentis, úgy beszél mint az atyja, e. faciem patris, atyjához hasonló, atyja ábrázatát viseli, apjához üt; e. humanitatem, liberalitatem, gyakorol. B) (= a gyakoribb praebeo) mnévvel s több effélével mint melléklettel: e. se supplicem, esdeklik előtte, (valaki előtt) mint kérő jelenik meg, e. se nudum, adorandum omnibus. Innen e. virum fortem (az emberek elibe egy vitéz férfiút állít) bátornak mutatja magát, éppen így e. ducem Graeciae, Görögországnak vezéreül lép föl, (költ.) e. Pallada, P. mutatja magát. Innen mint adományt, szolgálmányt s több effélét megad, nyújt, szolgáltat, juttat átad; librum quem promiseram; liberam actionem, megenged; cibum, potum, tectum, ád; küln. szinpadon v. színkörben felléptet, «ád», gladiatoria munera, Trojae lusum, naumachiam. C) okoz, szerez, alicui curam, negotia; (költ.) e. vias tutas, az utakat biztosakká teszi, rem salvam e. D) (újk.) e. Scythas alimentis, tartja, és innen || átalán ( = sustento) fentart, eltart, vitam misere, propriis sumptibus uxorem; dare athletae, unde se exhibeat.