1. exercitus, mn. [exerceo]

1) gyógytud. erős, hatós, erélyes; ez értelem kf. is, adjutoria exercitiora.

2) gyakorlott, iskolázott, szoktatott, militia, bello, ad cubituram, ad omne flagitium; exercitus velare odium.

3) küln. bajhoz, alkalmatlansághoz szokott, neki törődött, benne kipróbált, curis exercita corpora, probitas exercita adversis.

4) fáradalmas, bajos, militia.