exercitor, oris, hn. [exerceo] (ősk. és újk. )
1) gyakorló, tanítómester.
2) valamivel foglalkozó, e. cauponae, korcsmáros; stabuli, fogadós; navis, hajós; exercitores ratium, tutajosok; argentariae mensae, pénzüzérek, pénzváltók, bankárok.