excipio, cepi, ceptum, 3. [capio]

1) (ritkán) kivesz, telum ex vulnere, kihúz, pisces ex mari, kihalász.

2) kivesz, valamiben kivételt tesz: e. hos homines, neminem de antiquis; illis exceptis, azokat kivéve. Innen kiköt, feltételül tesz: lex e. ut (ne) liceret.

3) felfog, felvesz, sanguinem patera, hominem labentem, filiorum extremum spiritum; e. se in pedes, a lóról leszökik, leszáll; e. corpus clipeo, támaszt, épen így: corpus poplitibus exceptum, -on nyugvó. Innen A) elfog, megfog, fugientes, servos in pabulatione; átv. ért. e. laudem, voluntates hominum, megszerez; továbbá: rajta üt, megtámad (küln. lesből): Orestes e. incautum, éppen így e. caprum insidiis. B) elfogad, befogad (úgy embert, küln. vendéget, mint tárgyat, jót vagy roszat, vesd ö. accipio, nanciscor stb.): e. aliquem, szállásra befogad, vendégének elfogad; e. aliquem epulis, megvendégel; campus, patria eum e., befogadja; e. telum, vulnera, a dárda találja, sebet kap; e. dolores, pericula, aláveti magát; e. iram hostium capite, egy maga kiállja. Innen valamit bizonyos értelemben felfog, jó, rosz néven vesz, jól, roszul magyaráz, értelmez: e. sententiam alicuius gravius atque ipse sensisset. C) ellenáll, kiáll: quae (sublicae) omnem vim fluminis exciperent; e. impetum hostium. D) (költ.) porticus e. Arcton, észak felé fekszik. E) hallással felfog, hall: e. illas voces, sermones eorum; e. legem parari, hogy törvényjavaslat készül. Innen hallás után leir, lekap. F) valamire következik (időben v. sorban), valamihez csatlakozik: stomachus e. linguam; pestilens aestas e. tristem hiemem; önállóan: turbulentior inde annus e., következik. G) folytat (mintegy mástól átvéve), e. pugnam. H) történik (-on, -en), ér valakit: eventus (casus) aliquis me e.; bellum grave eum e.