||exceptorius, mn. [excipio]
magába vevő, -foglaló, tartó, quali; fn. exceptorium, ii, kn. mindennemü edény, a melyben valami áll, vagy tartani lehet; e. lactis, tejes csupor; aquarum, vizmedencze; képes beszédben: e. cordis sui, szive kamarája, szekrénykéje.