[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

exceptio, onis, nn. [excipio]

1) kivétel, korlátozó v. kirekesztő feltétel: sunt in lege duae ee.; sine ulla e.

2) msz. törvényes ellenvetés, kifogás, óvás, melyet az alperes a felperes vádja v. követelése ellen tesz: dare alicui exceptionem, valakinek megengedni, hogy felelhessen (perben).