excello, llui, ― 3. [ezen szokatlan igéből:

cello, magasba hajt] k. sajátl. kinyúlik, csak átv. ért.

1) (ősk.) fölemelkedik: solet plerisque hominibus rebus secundis animus excellere atque superbia crescere.

2) mások felibe emelkedik, kitünik, kitünteti magát mások előtt, jeleskedik (rendesen dicsérőleg): e. inter omnes v. super ceteros; e. alicui, valaki előtt; e. animi magnitudine, ingenio, dignitate, nagylelküség stb. által, e. in illis jocis, in hac arte, ezen művészetben; ritkán e. vitiis s több efféle.