[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

exanimo, 1. [exanimis]

1) a lélekzettől megfoszt, csak szenv. lélekzetét veszti, fuladoz, milites ee. cursu; currit exanimatus, lélekszakadva.

2) megöl, aliquem; gyakran szenv. meghal.

3) átv. ért. A) lélekjelenlététől, nyugalmától megfoszt, aggaszt, elkábít s több efféle: e. aliquem metu; metus e. illam miseram; gyakran szenv. B) szenv. erejét veszti: vinum exanimatur, kigőzölög, verba exanimata, erőtlenül elhangzók.