exanimis, e, és (többnyire költ. és újk. és t. ) exanimus, mn. [anima]

lélekzet nélküli, lélektelen, holt, corpus; átv. ért. félholt ijedtében, megrémült s több efféle, exanima metu uxor; exanimus vice alicujus, valaki sorsa miatt v. sorsán.